Sáfrányos szeklice
Carthamus tinctorius

Eredetileg Egyiptomból származó, fészkesek családjába tartozó növény virágszirmai sötét sárga, ill. narancsszínűek, sárga és vörös festékanyag nyerhető ki belőlük. Az igen drága sáfrány helyettesítésére is használják. Virága nyíláskor világos narancsszínű, szárítás után pedig vörös, vagy vörösesbarna lesz. A fészekből kicsipegetett virágszirmok belsejében lévő bibék (Carthami flos) adják a fűszert.

A növény: kb 50 cm magas növény, melynek levele szúrós. Az egyéves, fészkes virágú,dekoratív növény, melegigényes, mélyrétegű talajon díszlik.
Hatóanyaga: A-vitamin, E-vitamin (antioxidáns hatású α-tokoferol), K-vitamin, kalkon, krocetin, olajtartalmából linolsav (84,43%), kartamin (sárga), kartamon(narancs), p-kinonok, flavonoidok, linolénsav, palmitinsav (5,38 %), olajsav (9,89 %)

Felhasználása: Teaként, fűszerként , s magjából hidegen sajtolnak olajat. Teája csökkenti a magas vérnyomást, lassítja a vérerek falán a lerakódások kialakulását. Fitoszterolokat is tartalmaz, vagyis olyan növényi vegyületeket, melyek szerepet játszanak a koleszterinszint csökkentésében, így a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében is. Segítenek szabályozni a vércukorszintet, ami az egészséges fogyás érdekében is nélkülözhetetlen. : Tisztítja a májat és az epét. Ételbe keverve fokozza a tápanyagok beépülését a szövetekbe.

Ismert a hashajtó, féregűző és fájdalomcsillapító hatása.
A sáfrányos szeklice serkentheti a méhösszehúzódásokat, emiatt azonban állapotos nők a növényt gyógyszer mennyiségben nem használhatják!

Elkészítése
Teaként: A felforralt vízbe tegyünk 2 dl vízhez egy kávéskanál virágot.
Egy kis érdekesség: A borászatban, a likőriparban és a gyógyszeriparban színező szerként is használják

 

Felhasznált irodalom:
Dr. Oláh Andor:    A természet patikája Kossuth Könyvkiadó, 1989.
Rápóti Jenő- Romváry Vilmos:    Gyógyító növények Medicina Könyvkiadó, 1974.
Varró Aladár Béla:    Gyógynövények gyógyhatásai Black & White Kiadó, 1999.